2013. február 9., szombat

Egy igaz barát, még ha alig beszélünk is

8.rész - Egy igaz barát, még ha alig beszélünk is

Feljebb emeltem a fejem, majd becsuktam a szemem.A következő pillanatba Liam ajkait éreztem az enyéimen.Visszacsókoltam, bár magam sem tudom miért.Egy pár pillanatig együtt voltak ajkaink majd mindketten észbe kaptunk és üvöltve elszakadtunk.
-Áááááá!- léptem egyet arrébb.
-Ez meg mi volt?- szólaltam meg.
-Megcsókoltál!- szólt rám.
-Hogy mi?Én??Te csókoltál meg engem!- szóltam vissza.
-Jó, oké...Mindketten hibásak vagyunk.De ezt akkor sem kellett volna!- kelt ki magamból.
-Még is mi történt?- értetlenkedtem.- Te Danielle-t szereted, én pedig Jeff-el vagyok.Mi pedig csak barátok vagyunk.Még is mi történt?Ez annyira irreális...
-Várj!Mit mondtál?A barátok vagyunk előtt.- szakított félbe.
-Hogy Jeff-el vagyok?- kérdeztem.
-Az előtt.- legyintett.
-Még is mi történt?- értetlenkedtem.
-Az után!- szólt rám.
-Ja, hogy te Danielle-t szereted?
-Azt.- hajtotta le a fejét.- Most...szerinted...én...vagy is...- dadogott.
-Megcsaltad-e?- kérdeztem.- Aham...Ahogy én is Jeff-et.- temettem a fejem a tenyerembe, majd elkezdtek potyogni a könnyeim.
-Hé, hé!Ne, hogy bőgni kezdj!- ölelt át.
-Hogy lehetek ennyire...- csuklott el a hangom.- Igaza volt Dani-nek.- néztem fel.- Egy felelőtlen csitri vagyok...
-Ez nem igaz!- ellenkezett.
-Liam, én inkább hazamegyek.- indultam meg a kapu felé.- Te pedig békülj ki Dani-vel.Már biztos pirosra sírta a szemét.A csókos dolgot pedig hagyd rám.Majd én elintézem.- néztem rá.
-Hogy mi?- kapta el a kezem.- Béküljek ki vele, amikor most csaltam meg?- értetlenkedett.
-Liam, ez csak egy csók volt.
-Az lehet, de tudod jól milyen vagyok!- kiabált rám.
-Amúgy meg mit számít?Te úgy is "szakítottál vele".
-Miért mit kellett volna tegyek?Csak felejtsem el, hogy csak kihasznált?- idegeskedett.
-Sosem mondtam, hogy felejtsd el!Csak azt, hogy már 3 éve volt!Azóta beléd szeretett!Nem érdekli, hogy híres vagy!Téged szeret!- üvöltöttem rá idegesen.
[---]
Beléptem a ház ajtaján, majd ledobtam magam az ágyra.Lerúgtam a cipőm, majd a táskámat az éjjeli szekrényre tettem.
[---]
Másnap reggel nyúzottan keltem fel a telefonomra.
-Háló?- szóltam bele kómás hangon.
-Szeretlek!Szeretlek!Szeretlek!Szeretlek!- hallottam meg tesóm hangját, majd sikítását.- Amúgy milyen volt?
-Miért szeretsz?- érdeklődtem.- És mi milyen volt?
-Most beszéltem Liam-mel.Megbocsátott.- válaszolt.- A csók milyen volt te butus!- nevetett.
-Tu-tudsz róla?- dadogtam.
-Tudok.Elmondta.- adott választ.
-Nem haragszol?
-Hát nem örülök, hogy a tesóm lekapta a pasimat, de nem haragszom.- nevetett fel.
-Oké.Amúgy mennyi az idő?- érdeklődtem.
-Fél 10.Miért?
-MENNYI?- üvöltöttem.- Elkések!Szia.- csaptam le a telefont.Felugrottam majd összeszedelődzködtem.
[---]
Pontosan sikerült odaérnem a Temzéhez.De Jason - akinek mellesleg egy rózsaszín (!!) kötött sál van a nyakában, 32°-ban - idegesen lépett oda hozzám, az egyik kezét lányosan felemelve, míg a másikban egy magazint tartva.
-Elizabeth!Ez mi?- szólalt meg egy oktávval magasabb hangon, elém téve az újságot.Elvettem a magazint, majd a címlapot meglátva a szemeim kikerekedtek.
-Akkor egy rohadék vagy!Hogy tudtál megcsalni?- társult hozzánk Jeff.- Főleg ilyen popsztárocskával?
-Elizabeth!Szólalj már meg!- kiabált rám Jason.
Én pedig bámultam sápadt, kifehéredett arccal, teniszlabda nagyságú szemekkel, a magazin címlapját ahol Én és Liam csókot váltunk.Ez a kép tegnap készülhetett amikor "véletlen" történt egy csók.
-Ne-nem tu-tudok mit mo-mondani.- motyogtam tagoltan.
-Azt meghiszem!Viszont ez volt az utolsó húzásod!Ha még egyszer történik ilyen, esküszöm repülsz!- fenyegetett.- Megértetted?- üvöltött rám.
-Igen, megértettem.- adtam választ.Jas pedig visszament a pink székecskéjéhez.
-Ne hidd ám, hogy megbocsátok!Velem ne játszadozz!- fordult felém Jeff.
-Jaj ne!Kérlek ne hagyj el!- parodizáltam, magasabb hangon.- A lószart!Azt csinálsz amit akarsz!Mostantól szabad vagy.- legyintettem, majd arrébb mentem.
[---]
Hulla fáradtan, nyúzottan léptem be a lakásomba, majd ledobtam a táskám és a fürdőhöz mentem.
Engedtem jó meleg vizet és sok-sok habot, közben pedig levetkőztem és felkötöttem a hajam.
Belefeküdtem és elengedtem magam.Lazultam, nyugtattam a bőröm.
Pár perc múlva kiszálltam és egy törölközőbe tekertem magamba.
A hajam vizes részét gyors megszárítottam, majd felkaptam a pizsamámat.
Csináltam magamnak egy finom forró csokit, majd leültem az ágyamra.
Gondolkoztam az élet nagy rejtélyeim...
Igazából nem.Csak néztem ki a fejemből, a falat bámulva.Aztán csengettek.
Letettem az asztalra a bögrémet, majd odaballagtam az ajtóhoz és kinyitottam.
-Szia!Zavarok?- állt előttem tesóm barátjának egyik haverja.
-Harry mit keresel te itt?- értetlenkedtem.
-Zavarok?- érdeklődött.
-Nem, dehogy.Gyere beljebb.- invitáltam beljebb.
-Mit jót csinálsz?- kérdezte.
-Ültem és a forró csokimat iszogattam.- adtam választ, majd visszaültem az ágyamra.
-Depizel?- nevetett fel.
-Ja, valami olyasmi...- forgattam a szemeim.
-Na mesélj!Mi történt?- ült le mellém.

1 megjegyzés: