Egyesség

Kommentet légyszi!Miért olyan nehéz legalább annyit leírni, hogy "Ez tök jó!Kövit!" vagy "Ez nem olyan jó...Várom a kövit!"?Könyörgöm ne legyetek már lusták!
7.rész - Egyesség

~Lizzy szemszöge~
-Liam, kérlek..- szólalt meg Dani.
Hagyjam vagy ne?Tudom mit akar mondani.Oké, nem hagyom.
-Én...- nyelt egyet.
-Már használták ki őt.- vágtam a szavába.- Végül is Dani táncos.Elég híres és az X-factor előtt volt olyan barátja aki kihasználta.- folytattam.
-Liz...- nézett rám nővérem.
-Elég régóta táncol...és a hírnév néha átok.- néztem rá Liam-re.
-Oh...értem.- mondta.
-Mindenki ért mindent.Lizzy beszélgetnénk?Oké!Gyere.- hadarta majd elkapta a karom és kirángatott a szobából, be a fürdőbe.
-Szívesen.- vigyorogtam rá.
-Miért nem hagytad, hogy elmondjam?- értetlenkedett.
-Szereted Liam-et, nem akarom, hogy ilyenért szakítson veled.- válaszoltam.
-De...
-Semmi de.- vágtam a szavába.- Elakarod mondani neki, hogy a legelején csak azért voltál vele, mert harmadikak lettek?- néztem rá, mire elfehéredett arccal bámult a mögöttem lévő ajtóra.
-Liam.- nyökögte
-Mi?- szólaltam meg és hirtelen megfordultam.
-Csak ezért?- kérdezte.- Kihasználtál?- lett dühös a tekintete.
-Liam, tudod, hogy szeretlek...- állt elé.
-Az előbbi monológod hazugság?- nézett rám.- Csak azért, hogy ne tudjam meg?
-Liam nyugodj meg!- mondtam.
-Én azt hittem, hogy a mi szerelmünk igazi.- figyelte Dani arcát.- De hát emberből vagyok.- pillantott rám.- Tévedhetek.- hagyta el a fürdőt.
-Ne, várj!- szóltam utána, majd utána futottam.
-Liza hagyj békén.- folyt le az arcán egy könnycsepp.
-Nem.- álltam elé.- Nem hagyom, hogy elmenj. fogtam meg a kezét.
-Engedj el!- rángatta a karját.- Egyedül akarok lenni.
-Nem!- fogtam le.- 3 éve volt!Dani is fiatalabb volt.Te vagy az első igaz szerelme.- néztem a szemébe.
-Csak voltam.- cseppent le az álláról egy csepp könny.
-Ne mond ezt!- töröltem meg az arcát.- Liam ne tedd meg!Te se leszel attól boldog, ha szakítotok.- hajtottam le a fejem.
-Nem fogunk szakítani.- kaptam erre fel a fejem.- Mert én szakítok vele!- szakadt ki a karjaimból, majd a kapu felé vette az irányt.
-Liam!- kiabáltam.- Nem mehetsz el!- kiáltottam.- Nekünk vagy egy egyességünk.- álltam útját a kapuban.
-Akkora hülyeség az az egyesség...- mérgelődött.
-Te találtad ki.- nevettem fel.
-Nem felejthetnénk el?
-Nem!- vágtam rá rögtön.
-Jó oké.- nézett a szemembe.
-Hallgatlak.- vigyorodtam el.
-Ne vigyorogj!Úgy nem megy!- mosolyodott el.
-Hallani akarom.- mondtam.
-Jó...- vett egy mély levegő.- Szeretlek.- suttogta.
-Mi?Nem hallottam!- szóltam rá.
-Szeretlek!- mondta hangosan.
-Na, mindjárt jobb.- nevettem.
-Elmehetek?
-Nem!- válaszoltam gyorsan.- Tovább.
-Muszáj?
-Liam!- csaptam vállba.- Te találtad ki, te is csináld rendesen.
-De...
-Gyerünk.- fordítottam el a fejem.
-Oké.- puszilta meg az arcom.Visszafordítottam a fejem, ami lehet kár volt, mert az arcunk elég közel került egymáshoz.

"Daddy direction"

Kommentet légyszi!Amúgy szerintetek mit fog mondani Dani? :) 
Várom az ötleteiteket :D
6.rész - "Daddy direction"

Beértünk a házba...
-Te, most, velem a szobába.- adtam az utasítást Danielle-nek.
-Ti pedig.- fordultam a srácokhoz.- Figyeljetek Liza-ra!
-Igenis főnök!- szólalt meg Lou.
-Abbahagynád?- fordultam felé.
-Igenis Daddy direction!- szólalt meg újra
Elkaptam barátnőm kezét és felrángattam a szobába.
-Mi bajod van?Mióta üvöltözöl te a boltban?- szóltam rá.
-A bajom, hogy a húgomnak elment az esze!- szólt vissza.
-Mit csinált?- tértem vissza a normális hangnemembe.
-Összejött Jeff-el.- válaszolt.Erre a kijelentésére kikerekedtek a szemeim.
-Mi-mi van?- nyökögtem.- De az lehetetlen...Folyton ölik egymást.
-Azért jöttek össze, mert lefeküdtek...- tette keresztbe a kezét.
-Mi van?- szólaltam meg egy oktávval feljebb.
-Még mindig egy felelőtlen kis csitri!- kelt ki magánól.
-Hé!Ez az ő élete.Mit foglalkozol vele?- értetlenkedtem.
-Mit foglalkozok vele?- förmedt rám.- Még is, hogy mondhatsz ilyet?- kiabált.
-ELÉG!- rontott be a szobába Lizzy.- Ne Liam-en töltsd ki a mérged!Rám haragszol, nem rá!- állt Dani elé.
-Nem haragszom rád, csak egyszerűen felelőtlen csitri vagy!
-19 éves vagyok!Ne mondd már meg nekem hogy éljek!- kiabált rá Liza.
-Lehet 19 vagy, de még egy 10 évesnek is több esze van!- szólt vissza Dani.- És ezzel megsértettem a 10 éveseket...
-Na jó.- fújta ki a levegőt.- Most!Van elegem belőled!- mondta Lizz.- HAGYJ ÉLNI BASZD MEG!NEM VAGYOK GYEREK!- szó szerint ordított.
-DE IGEN IS ROHADTUL AZ VAGY!- kiabált vissza Dani.
-ELÉG LEGYEN!- üvöltöttem bele a veszekedésetekbe.Mire kikerekedett szemekkel nézett rám mindenki, csendben.Gondolom meglepődtek, hogy igen is tudok üvölteni.
-Li-liam...- motyogott Danielle.
-A tököm ki van már ettől a veszekedéstől!Mi a francokat vitáztok ennyit?Testvérek vagytok, nem?Miért olyan nagy cucc, hogy össze jött egy sráccal?- néztem Dani-re.- Te meg mit kapod fel a vizet azon, hogy csak védeni akar a nővéred?- most pedig Liza-ra.- Tudjátok milyen kibaszott idegesítő ezt hallgatni?!A faszomat már!Mindketten felnőttek vagytok!Hagyjátok már a másikat élni!- keltem ki magamból.Most -ha lehetséges- még nagyobb szemekkel néztek rám.
Erre a kiabálásra a srácok is idetömörültek.
-Melyikőtök húzta fel Liam agyát?- érdeklődött Zayn.
-Mindkettő.- válaszoltam.
-Te mióta káromkodsz?- értetlenkedett Liza.
-Amióra felhúztátok az agyam!- szóltam rá.- Még is mi a francért vitáztok?- tértem vissza a rendes hangnemembe.
-Azért, mert Jeff csak kihasználja a hírnévért.- nézett rám Dani.- Tudom, mert...- hagyta félbe a mondatát.
-Folytasd.- mondtam.
-Áh, hagyjuk.- legyintett és kiindult a szobából.
-Semmi hagyjuk!- kapta el a karját.- Tudod, mert...?- néztem rá.
-Nem értsd félre!Nem úgy értettem.
-Hogy értetted?- lettem megint ideges.
-Nem kettőnkre értettem.Nyugodj meg!- lépett közelebb hozzám.
-Danielle én teljesen nyugodt vagyok.- szólaltam meg -tényleg- nyugodt hangon.- Egyedül te vagy ideges.- engedtem el a kezét.- Van valami amiről tudnom kéne?- érdeklődtem.Nem válaszolt csak lepillantott a földre.- Van valami amiről TUDNOM KÉNE?- lettem a végén kicsit hangosabb.
-Liam, kérlek...

Danielle szemszöge

5.rész - Danielle szemszöge.

~Dani szemszöge~

Mivel tegnap a drágaságos húgomnak forgatása volt, ezért ma vittem el vásárolni.
Most jelenleg a fülkében van és próbálja fel a ruhákat.Aztán elhúzódott a függöny és elém tárult az egyik ruha amit választottam és a csodálatos testvérem.
-Istenien áll.- szólaltam meg.
-Tényleg?- érdeklődött.

-Szerinted hazudok?- emeltem fel az egyik szemöldököm.
-Nem dehogy.Csak ez...a ruha annyira...- nézett végig magán.- Lányos.- mondta.
-Akkor is jól áll, úgy, hogy megveszed!- parancsoltam rá, majd elnevettem magam.
-Ja, hogy majd kölcsön tudjam adni?- nevetett ő is.
-Na jó, van saját ruhám is.- löktem vissza a fülkébe.
Elhúzta a függönyt, én pedig elkezdtem nézelődni.
Megláttam egy magazintartót az öltöző mellett.Gondoltam belepillantok miután Liza megint bemegy.
-Naa?- nézett rám egy mosollyal az arcán.

-Csodálatos és szexi.- mosolyogtam rá.
-Az jó, mert szerintem is.- nevetett.
-Hány ruha van még?- érdeklődtem.
-Fura, hogy kérded, hisz te kerested őket.- értetlenkedett.
-Tudom.De annyi ruhát adtam, hogy fogalmam sincs mennyi van még hátra...- nevettem.
-Jó, oké.Már csak egy.Fel is kapom.- ment be újra a fülkébe.
A magazintartóhoz mentem és felkaptam a legtetején lévő újságot.Gondoltam valami divattippek vagy hasonló, de pont, hogy nem...
A húgomat láttam meg és Jeff-et rajta.Épp csókolóztak a képen és alatta ez a szöveg virított."Jeff Marson és Elizabeth Peazer, együtt?Végre megtalálták a közös hangot."
Beleolvastam a cikkbe, ahol arról írtak, hogy örülnek a párosuknak.Boldogok, hogy egy útra találtak stb...Kár, hogy én nem így érzek.
-Mit olvasol?- szólalt meg mellettem Lizzy hangja.Rákaptam a fejem.

-A francba.- csúszott ki a számon.- Olyan jól nézel ki, hogy megnehezíted a haragomat.- néztem végig az összeállításon.
-Miért?Mit olvastál?- nevetett fel és kikapta a kezemből az újságot majd beleolvasott a cikkbe.Az arca elfehéredett, elsápadt.Nyelt egy nagyot, majd visszarohant a fülkébe.Utánamentem, és mivel csak egy függöny volt, simán bejutottam hozzá.
-Te együtt vagy Jeff-el?- szólaltam meg idegesebb hangnemben.
-Tudod ez egy jó sztori majd elmesélem később...- nevetett fel.
-Még is hogy történt ez?Amióta egy filmbe kerültetek folyton ölitek egymást!- értetlenkedtem.- Elizabeth még is mi a franc bajod van?Hogy tudsz egy ilyen görénnyel együtt lenni?
-A lényeg, hogy miután elmentetek felugrott hozzám és történt ott egy s más...- fordította el a fejét.
-Hogy érted, hogy történt ott egy s más?- idegeskedtem.
-Tudod jól, hogy értettem.- nézett rám.
-Nem, nem tudom.- léptem egyet hátra.
-Lefeküdtünk baszki!- szólt vissza.
-Hogy lehetsz ennyire felelőtlen?- kiabáltam rá.
~Liam szemszöge~
Te jó ég...Vajon most mit csinált?
Egy 5 perce hívott Mary (az üzlet vezető), hogy Danielle kiabálását hallja az egyik fülkéből.
Idegesen léptem be az ajtón, majd a pulthoz mentem.
-Merre van?- érdeklődtem.
-Csak kövesd a hangokat.- vigyorgott rám gúnyosan.
-Tudom, hogy hangos, de attól még jó vásárlótok.- vigyorogtam vissza, majd követtem a hangokat...
Meg is találtam a próbafülkéknél.
Kopogtattam a falon, majd elhúzódott a függöny.
-Mi van?- szólt rám idegesen Dani.
-Szerda.De te most szépen velem jössz.- kaptam el a karját.
-Liam szeretlek, de most engedj el!- kapta el a karját.
-Most mi bajod?Miért kell üvöltöznöd?- értetlenkedtem.
-Nem veled üvöltözöm, csak a húgom megőrjít.- válaszolt.
-Csak azért, mert már nem vagyok szingli?- szólt vissza Liza.
-Oké, ezt beszéljétek meg otthon.- kaptam el mindkettőjük karját, majd kirángattam őket a boltból, egészen a kocsiig.
Liza-t beültettem előre az anyós ülésre, majd Dani-t a hátsóra, én pedig mellé.
-Egy hangot sem akarok hallani amíg haza nem érünk!- szóltam rájuk.- Mehetünk Louis.- szóltam a "sofőrnek".
-Igen is főnök!- indította be a motort majd elindultunk.

A part

Ez egy normális rész...

Komikat légyszi :)

4.rész - A part

Csókolózás közben, Jeff megint fölém került.Szétszakadtunk és felültünk.Akkor kopogtak, majd kinyitódott az ajtó.Az ajtóra kaptuk a fejünk, ahol Jason-t láttuk meg kikerekedett szemekkel.
-Jason...- szólaltam meg.
-Ez nem az...- folytatott Jeff.
-Ti lefeküdtetek?!- kiabált ránk.
-Hát, nos...- néztünk egymásra, mire elmosolyodtunk.- Úgy látszik.- adtunk választ.
-Oké, sms-ben elküldöm a forgatás helyszínt.- ment ki az ajtón, majd becsukta maga mögött.
-Lehet be kellett volna zárni.- néztem Jeff-re.
-Ja nem ártott volna.- nevetett.
Felkeltem és felvettem a ruháim.Közben Jeff is összekapta magát.
Megigazítottam a hajam és ránéztem.
-Most akkor mi van?- kérdeztem.
-Mivel?- értetlenkedett.
-Kettőnkkel!- ütöttem bele a vállába.- Tegyünk úgy, mint ha mi se történt volna?Folytassuk ugyan úgy az életünk ahogy ez előtt?- kérdeztem.
-Bár ilyen könnyű lenne.- adott választ.- De hé.- nézett a szemembe.- Miért ne próbálnánk meg?- érdeklődött.
-Úgy érted, hogy...járjunk?
-Miért ne?- fogta meg a kezem.
-Oké.- rántottam meg a vállam.Hajolt felém, hogy megcsókoljon, de a telefonom pittyegése megzavarta.Elkezdett hátrálni, de elkaptam a nyakát és megcsókoltam.
[Másnap]
Az sms amit tegnap kaptam, az a rendezőtől jött a helyszín helyéről.Plusz még írta, hogy szeretne beszélni majd velünk.
Épp úton vagyok a helyszínre és most nem fogok elkésni!Van még vagy 20 percem oda érni és csak 10 percre van innen gyalog.
Elmerültem a zenehallgatásba ami miatt megijedtem mikor egy kéz fogta át az enyémet és egy száj ért az arcomhoz.
-Szia.- mosolyogtam rá, majd kivettem a fülest és eltettem a táskámba.
-Szia.- mosolygott vissza.Aztán ránéztem a kezünkre.
-Akkor már hivatalos.- néztem vissza rá.
-Minek tagadjuk.- nevetett.
-Úristen!Ez Jeff és Elizabeth!- hallottunk meg egy kiabálást.
-Na akkor tegyük tényleg hivatalossá.- mosolygott rám.Majd 2 lány oda rohant hozzám.
-Te jó ég!- szólalt meg az egyik.
-Ti együtt vagytok?- folytatta a másik.Egymásra néztünk és elmosolyodtunk.
-Igen.- válaszoltunk.
-Juj!Akkor sok boldogságot!Imádunk titeket!- mondták egyszerre.Ami kicsit ijesztő és hátborzongató volt egyben.
-Csináltok velünk egy képet?- mondta az a másik.
-Persze, csinálunk.- válaszolt Jeff.
Megcsináltuk a képet, majd elsétáltak egy sikítás keretében.Ránéztem az órámra.
-Jeff induljunk, mert elkésünk.- szólaltam meg.
-Oké, akkor hajrá.- nevetett fel.
[---]
Odaértünk a partra.Igen, a Temzénél fogunk forgatni.Szép, meleg nyári idő van...
-Na végre, hogy szíveskedtetek ide érni.- szólt ránk Jason.- Legközelebb a reggeli menetet tegyétek máskorra.
-Ide jövet találkoztunk.- szóltam vissza.
-Aha, biztos.- fordult el.- Mindenki a helyére!- kiáltott bele a hangszóróba.
Lementem a vízhez és vártam a jelre.Amit meg is kaptam egy ordítással.
-Felvétel!
Elindultam, és sétáltam a parton a vizet nézve, majd lenéztem a homokra.
-Jessica!- hallottam a "nevemet". Felkaptam a fejem és hátra néztem.
-Josh!- kiáltottam el magam és odarohantam hozzá.- Josh!- kiabáltam mosolyogva.Felkapott és megpörgetett.- Hogy találtál rám?- kérdeztem.
-Megmondtam.Te mész én is megyek.- mosolygott rám.
-Képes voltál idáig eljönni, miattam?- értetlenkedtem.
-Érted akár a világvégére is elmennék.- nézett a szemembe és összekulcsolta a kezünk.
-Szeretlek.- nyökögtem.
-Állj, állj!- szólalt meg a rendező.Nyeltem egy nagyot.
-Hé, nyugi, ez csak egy szerep.- nyugtatott halkan Jeff.
-Lehet, de akkor is nagy szó.- válaszoltam.Majd arra leszek figyelmes, hogy Jason rohant oda hozzám idegesen.
-Most mi bajod??- szólt rám.
-Semmi, semmi, még egyszer, most menni fog.- adtam választ.
-Úgy legyen!- majd idegesen vissza ballagott a csinos kis rózsaszín székébe.
Még mindig nem tudom megérteni, hogy ennek a hapsinak, hogy lehet felesége és 2 gyereke...
-Onnan, hogy Josh felkapja Jessica-t és megpörgeti.- mondta a rendező.- Felvétel!- kiabált.

Megőrültem

Tudom, hogy ezt a képet 'My life isn't perfect!' blogból szedtem, de mivel az is az én blogom ezért nem minősül lopásnak.
Íme a perverz énem.De igazából ez még semmi ;)
3.rész- Megőrültem

-Hogy mi?- ismételtem meg ezt az egyszerű kifejezést.
-Oké, ha már elszóltam magam akkor úgy se beszélem ki ezt.- rántott vállat.- Szerinted miért szekállak folyton?- kérdezte.
-Mert egy arrogáns, nagyképű, bunkó vagy?- ráztam a fejem.
-Nem...- sóhajtott fel.- Szeretlek.- mondta.
-Jeff, nem tudom mit mondjak.Én csak, mint társ gondolok rád...- nyökögtem ki valami érthetőt.
-Gondolsz rám?- emelgette a szemöldökét.- Ez már jelent valamit.- vigyorodott el.
-Tudod hogy értettem.
-És te is amit mondtam.- lépett közelebb hozzám.- Én tényleg szeretlek.
-Jeff, én is szeretlek, de csak, mint barát.Ha bár néha az agyamra mész, hogy folyton beszólogatsz, de jó veled beszélgetni.
-Rendben.Addig már eljutottunk, hogy te is szeretsz.- mosolygott.
-Jaj, annyira egy idióta tudsz...- nem tudtam befejezni, mert megcsókolt.- lenni.- folytattam mondatom eltávolodás után.
-Még most is?- mosolygott rám.
-Tök máshogy csókolsz, mint a filmben.- értetlenkedtem.
-Igen, mert akkor Josh csókolja meg Jessica-t, most pedig Jeff csókolta meg Liza-t.- folytatta mosolygását.
-Tényleg jó színész vagy.- mosolyodtam el én is.
-Kösz.- villantott egy féloldalas mosolyt.- És..van véleményed a csókhoz?- érdeklődött.
-Van.- megfogtam az arcát és megcsókoltam.

Átkarolta a derekam és közelebb húzott magához.Aztán eltávolodtunk.
-Azt hiszem megőrültem.- mosolyogtam.
-Az sose baj.- mosolygott rám, majd megint megcsókolt.De ez más volt.Szenvedélyes és vad.
Felkapta a lábaimat és a dereka köré fonta.Elindult az ágy felé, közben nyelve az én számba tévedt.Vagy lehet direkt?
Lefektetett és fölém hajolt.Persze, ez alatt nem szakadtunk el egymástól.A pólóm aljánál kezdett el matatni, mire én egy határozott mozdulattal lekaptam magamról.E cselekedetem után elvigyorodott és lekapta rólam a nadrágom.Fordult a helyzetünk és én kerültem felülre.Ráültem derekára, és elkezdtem felhúzni a pólóját.
Amint eltávolítottam, újra ajkamnak esett és hátra döntött.
Tudtam, hogy ezzel hibát követhetünk el, de nincs visszaút.Meg igazából én is akartam...
-Jeff!- kiáltottam fel, mikor keze, oda lentre tévedt.
-Mi az?- nézett rám rémültem.
-Ne szórakozzunk.- sóhajtottam nagyokat.
-Valaki nagyon türelmetlen.- vigyorodott el, majd ajka az enyémet támadta le.
Türelmetlen voltam igaz, ezért "leamputáltam" róla a nadrágját a bokszerével együtt, majd ő is rólam a fehérneműt.
-Készen állsz?- nézett rám.
-Csináld.- nyökögtem és csodáltam, hogy képes voltam megszólalni.
-Kérésed számomra parancs.- vigyorodott el.
Hihetetlen, hogy képes voltam erre...Lehet, hogy Jeff-nek nagy a szája, de azért olyan nagy is...
Ejnye Liza!Hogy beszélhetsz így a szexuális életedről?Jó, oké tényleg megőrültem...
Nyögéseink és sóhajaink töltötték be a szobát.
Nem voltam már szűz, de úgy éreztem magam, mintha az első alkalom lenne.
Tudtam, hogy ezután úgy fogunk tenni, mintha meg se történt volna, de tudom, és szerintem Jeff is, hogy nem így fog történni.Tudni fogjuk mit tettünk és ez teljesen felforgat mindent.
Pont ezért, nyújtottam a legjobbat.Ellentétesen kezdtem el mozogni, mint ő.Tetszett neki.Hangosodó nyögései kimutatták.
Éreztem, hogy közel a vég, és ezt ő is tudta.
-Várj meg.- suttogta a nyakamba két sóhaj között.
-Siess.- válaszoltam.Abban a pillanatban mozgásai lelassultak, de erősödtek.
Mindketten hangosabbak lettünk, nagyon közel voltunk.Végem volt és egy sikítás keretében elmentem.Jeff pedig egy férfias nyögéssel követett.
Kihúzta magát belőlem, majd mellém feküdt.Mindketten ziháltunk.
-Ezt...- szólalt meg.- Lehet nem kellett volna.- nézett rám.
-Nem érdekel.- csókoltam meg.

Az új lakás

Remélem elég hosszú és tartalmas :D 
Komikat :) *bociszemek*
2.rész - Az új lakás

Reggel kicsapó örömmel pattantak fel a szemhéjaim, amik rögtön - egy másodperc késéssel - vissza is csukódtak, ugyan is anyu volt olyan kedves, hogy elhúzta a függönyöm, így a felkelő nap sugarai bebarangolhatták aprócska - azért annyira nem is kicsi - szobámat és persze az arcomon található látószervemet.Újabb erőt vetve magamra, átfordultam az ajtó felőli oldalra és kinyitottam a szemem, amit lehet nem kellett volna, mert drága, édes testvéremet láttam meg ahogy nézi magát az ÉN szobai tükrömben.
-Neked nincs?- szólaltam meg nem a legkedvesebb hangomon.Reggel eléggé morcos vagyok, főleg ha ilyen cselekedetet pillantok meg egy új nap kezdetén.
-De van, csak anya elfoglalta az enyémet.- adott választ idősebbik nővérem, név szerint Sarah Peazer, majd, mint aki jól végezte dolgát, fogta a kis táskáját és kiballagott a szobámból meglendítve barna haját.
-Csodás reggel.- motyogtam magam elé, majd felkeltem az ágyamról és felkapva a tegnap este előkészített ruhámat, a konyhába vettem az irányom.
Csináltam magamnak pirítóst, majd amint végeztem felmentem a bőröndömért.
[Pár órával később]
Felmentem a szobámba a lépcsőn.Hát, igen.Amíg London-ban forgatunk addig panelházban fogok lakni.Csúcs...De jobb, mint a semmi.
Kipakoltam a cuccaimat amikor csengettek.Értetlenül odamentem az ajtóhoz, majd kinyitottam.
-Szevasz húgi!- láttam meg mosolygó nővéremet és a barátját.
-Szia.- mosolygott Liam is.
-Sziasztok!- invitáltam be őket, azzal, hogy arrébb álltam bal kezemet kinyújtottva.- Gyertek beljebb.
-Szép a lakásod.- szólalt meg Liam.
-Jó kicsi, de hát majd megszokom.- nevettem.
-Hoztunk házszentelő ajándékot, ami egyben üdv London-ban csomag.- nevetett fel Dani, majd átnyújtott egy kosarat.
-Juj csoki.- láttam meg a táblacsokoládét.- Nem is tudod milyen régen ettem csokit.- mosolyogtam rá.- Köszönöm.- öleltem meg.- És neked is.- karoltam át Liam-et is.
-Nekem ne köszönd, Dani csinálta és csak megvettem.
-Akkor is köszönöm.- mosolyogtam.
-Kipakoltál már?- érdeklődött testvérem.
-Aha.- mutattam a szekrény felé.
-Oké.- indult meg felé.Félre álltam, Liam mellé.
-Ugye most kifogja pakolni a ruháimat, igaz?- néztem rá.
-Azt hiszem igen.- bólintott.
-Nem, ez nem.Hmm..ez sem.- hallottam tesóm motyogását.Félve rá pillantottam és láttam, hogy kidobálja a ruháimat a szekrényből.
-Danielle Claire Peazer!Mi a francokat csinálsz te?- kiabáltam rá.
-Szelektálok.Egy forgatásra nem mehetsz ilyen ruhákban.- nézett rám, úgy, mintha olyan kérdeztem volna, hogy hogy lehetséges az, hogy a piros seggű páviánnak piros a segge.Rácsaptam a homlokomra, majd nyomorultsággal teli hangon szóltam drága nővéremhez, aki semmit sem változott.Sosem tetszett neki a stílusom.De azért a ruháimat gyakran kölcsönkéri...
-Dani, azok a használati ruháim.- mondtam.- Amik a forgatáshoz kellenek, azok a bőröndben vannak.- folytattam, nagy sóhajokkal.
-Nem baj, ilyen ruhákban akkor sem mászkálhatsz.- állt fel.- Na és akkor most...
-Oh, könyörgöm ki ne mond.- kezdtem el könyörögni.
-Irány vásárolni!- kiáltott fel.
-Nee!- kínzó nyögéssel kísértem egyszerű, de nagyszerű mondatomat.
-Dani, szívem.Szerintem ma ne menjetek vásárolni.Lizzy had pihenje ki magát.Hosszú útja volt.- mentett meg Liam, a ruhákkal teli "nő" birodalomtól.Ezek szerint én nem vagyok nő, csak, mert nem szeretem a szabadidőmet vásárlásra pazarolni.
-Oké, rendben.Igazad van.De akkor nem is zavarunk.- indult meg az ajtó felé.- Szia Lizz.- ölelt át.- Holnap találkozunk.
-Szia.- ölelt át Liam is.
-Köszönöm.- suttogtam.
-Nincs mit.- mosolygott rám.
-Sziasztok!- csuktam be mögöttük az ajtót.Ezer hálám Li-nek amiért megmentett.Szerintem ezt tudja ő is.Úgy, hogy majd számíthatok pár "kérésre" tőle.Nem baj, megérte.
Összeszedtem a ruháimat, majd visszatettem őket a szekrénybe.Ami, mivel én szeretem összehajtogatva tartani a ruháimat, ezért vagy fél órába tellett.
Fáradtan lehuppantam az ágyamra amikor csengettek.
-Ki a tököm már ez?- morogtam magam elé.Felálltam és kinyitottam az ajtót.
-Hu, de kicsi lakás.- nézett rám Jeff.
-Mi a szart keresel te itt?- érdeklődtem.
-Csak gondoltam megnézem meg vagy-e még, vagy elloptak.- vigyorgott rám.
-Örülnél neki, igaz?- mutattam egy ezer wattos mosolyt felé.
-Annyira nem, mert kellene egy új Jessica-t találni és őt is meg kellene szoknom, úgy, hogy...- lépett be az ajtón mondata végén.
-Gyere beljebb...- motyogtam.
-Nem értem miért nem költöztél hozzám.Van nálam egy vendég szoba, simán elfértél volna.- értetlenkedett.
-Talán, mert nem akarok egy perverz, tökkel ütött, idiótával egy lakásban lakni?- tettem fel a költői kérdést, mire egy elég szúrós pillantást kaptam cserében.
-Nem vagyok perverz...- forgatta a szemeit.Fura...Tudtam, hogy vissza fog szólni, de nem a perverzségére gondoltam.Mondjuk a tökkel ütöttre, vagy az idiótára...
-Aha, én meg nem vagyok szép.- lendítettem meg a hajam.- De mindketten tudjuk, hogy ez igaz.- emeltem meg a szemöldököm.
-Imádom mikor ilyen egoista vagy.- mosolygott rám.Erre a mondatára kikerekedtek a szemeim.
-Hogy mi... 

Megyünk Londonba

Íme az első rész!Köszönöm a kommenteket!Akkor nem is húzom tovább az időt.
1.rész - Megyünk Londonba

Csak úgy téptem az utat a lábam alatt.Késésben voltam.Nagyon.A forgatás helyszínre siettem ahogy csak tudtam.Reggel elaludtam, mert Sarah kikapcsolta az ébresztőmet.
10 perc késéssel oda is értem a csodálatos, gyönyörű virágos rétre.

-Végre megérkezett Miss Tökély.- gúnyolódott Jeff.
-Elizabeth!- állt elém az rendező.
-Bocsánat!Bocsánat!Tudom, hogy késtem.Csak elaludtam, mert a nővérem...
-Nem érdekel a magyarázatod!- szakított félbe.
-Ez az, végre lecseszi.- nevetett fel Jeff.
-Jeff, pofa be!Inkább öltözz fel.- fordult felé.
-Már felöltöztem.- idegeskedett.- És tudod jól!- mérgesen elballagott a virágok közé és leült.
-Te pedig figyelj oda, hogy többet ne késs el.- mondta.
-Értettem!Többet nem fog megtörténni.- válaszoltam.
-Oké, emberek!Mindenki a helyére!- kiabált én pedig letettem a táskám és leültem Jeff mellé.
-Miért piszkál engem folyton, mikor te késel el álladóan?- értetlenkedett.
-Mert én szép vagyok, te pedig egy bunkó.- vigyorogtam rá.
-Szerény meg én vagyok.- forgatta a szemeit.
-Rendben, és felvétel!- ordibált bele a hangszóróba Jason (a rendező).
Majd megszólalt a lassú és romantikus zene.Rádöntöttem a fejem Jeff vállára, majd felsóhajtottam.
-Örülök, hogy végre kettesben lehetünk.- kezdte el a szövegét.
-Igen, én is.- néztem a szemébe.- De nem sokáig.- hajtottam le a fejem.
-Ezt, hogy érted?- értetlenkedett.
-Josh, te is tudod jól, hogy el kell mennem.Nem biztonságos ez a hely.- néztem rá, majd átkarolt.
-Ha te mész, én is megyek.Ha te beszélsz én is beszélek.Ha te sírsz én vigasztallak.Ezt jelenti a kapcsolat.- mosolyodott el.
-Mihez kezdenék én nélküled.- tettem a homlokom az övéére.
-Szeretlek.- túrt bele a hajamba.
-Én is szeretlek.- felemeltem az állam és megcsókoltam.
Eltávolodtunk majd megszólalt a csengő és a felvétel leállt.
-Még szerencse, hogy ilyen jó színész vagy, mert a személyiségeddel nem sokra mennél.- vigyorodtam rá.
-Még szerencse, hogy ilyen elnéző rendezőnk van...- forgatta a szemeit.
-Annyira idegesítő tudsz lenni.- álltam fel.
-Mondod te.- követte cselekedetem.- Bár meg kell hagyni, a csókod miatt megéri ezt elviselni.
-Na jó.Ugye tudod, hogy csak a történet miatt csókoltalak meg?- érdeklődtem.
-Igen tudom.De én élveztem.Legalább nem ez volt az utolsó.- kacsintott rám majd elballagott a cuccához.Kicsit beleborzongtam...
-Lizz, beszélhetnénk?- szólt oda a rendező.
-Persze.- mentem oda hozzá.
-Szóval, tudod, hogy megyünk tovább a helyszínekkel és a következő hely az London lesz.
-Lo-london?- értetlenkedtem dadogva.
-Igen!- kiáltott fel, mire az egész stáb elejtett mindent ami a kezében volt.Gondolom megijedtek.
-Oké...- sóhajtottam.- Mikor indulunk?- érdeklődtem majd rá néztem.
-Holnap.- adott választ, majd felkapta az eléggé buzis (bocsánat a kifejezésért, de tényleg az) sálát és elballagott egy önelégült vigyorral az arcán.
Feltettem a vállamra a táskám, majd haza mentem.Csináltam egy teát, majd a szobámba sietve összepakoltam a cuccaimat...
A bőröndöt letettem az ajtó mellé, majd átöltöztem pizsamába és lefeküdtem aludni.

Prológus

Na hali!Egy új blog, egy új történet...Remélem tetszeni fog majd ;)
Ebben a blogban kicsit a perverzebb énemet is kifogom használni...
Akkor egy kis prológus.

Halihó!Elizabeth vagyok, de csak Lizz-nek vagy Lizzy-nek szoktak hívni.19 éves vagyok és igen a nővérem a gyönyörű és tehetséges (na meg mázlista) Danielle Peazer.Miért mázlista?Ugyan!Ki ne tudná, hogy ki a pasija...
A másik nővérem Sarah, akivel a kapcsolatom nem a legjobb...Kerek 2 éve.Nem igazán örül a munkámnak, de hát ez van!
Nos, ugye említtettem, fiatalabbik tesóm barátját, Liam-et, ezért ismerem a híres One Direction-t.Igazából engem nem nagyon érdekel.Egyedül Liam-mel vagyok jóba.A többiek meg elvannak magukban.

Ennyi az alapsztori, egy kis ízelítő az első részből :

-Lo-london?- értetlenkedtem dadogva.
-Igen!- kiáltott fel, mire az egész stáb elejtett mindent ami a kezében volt.Gondolom megijedtek.
-Oké...- sóhajtottam.- Mikor indulunk?- érdeklődtem majd rá néztem.
-Holnap.- adott választ, majd felkapta az eléggé buzis (bocsánat a kifejezésért, de tényleg az) sálát és elballagott egy önelégült vigyorral az arcán.
Feltettem a vállamra a táskám, majd haza mentem.Csináltam egy teát, majd a szobámba sietve összepakoltam a cuccaimat...